Csak elutaztunk végül. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök a lehetőségnek, jó hogy tudtam jönni, de azért a csütörtök éjjeli program baromi jó lett volna.
7.25-kor indult a vonat, nem esett jól a hajnali kelés, a reggeli kapkodás. De a szombathelyi kirándulások után a kevesebb mint 3 órás út meg sem kottyant.
A cégnél még sok hasznosat nem csináltunk. De kedves mindenki, lelkesek.
Az ebéd felejthető volt, a vacsi viszont baromi jó. A szállodában kacsamellet ettem, gesztenyével, valami fura krumplival (állítólag knédli szerűen volt megcsinálva, de ezt nem tudom tapasztalat hiányában megerősíteni) és párolt káposztával. Desszertnek valami mákos zselé cseresznye öntettel. Isteni volt.
A szálloda nagyon szép, fölszerelt mindennel ami kell. Az ágy kényelmesnek tűnik, a zuhannyal akadt némi problémám, mert van a plafonon is egy fej, amit nem tudtam elzárni rendesen csak csöpögött, ráadásul hideg víz.
Nagyon finom a Tátratea és végre újra ittam Kofolát 😀
Holnaptól azért már keményebb lesz a meló. Remélem menni fog.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: